Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2013.02.03

Maus György: Alternatív üzemanyagoké a jövő

Az alternatív üzemanyagok térnyerése EU-szerte megkönnyíti majd a környezetbarát autók tulajdonosai számára a tankolást, illetve a feltöltést. Ha az uniós polgárok közül többen vesznek elektromos, illetve hidrogénnel vagy földgázzal – nem pedig benzinnel vagy dízellel – üzemelő gépkocsit, Maus György szerint az csökkenti az EU olajimport-függőségét, és az üvegházhatású gázok kibocsátását is visszaszorítja.

Az alternatív üzemanyagokkal működő járművek széles körben való elterjedését azonban számos akadály hátráltatja, többek között a gépkocsik borsos ára, a fogyasztók bizalmatlansága, valamint a töltőállomások hiánya.
 
Javaslatok a kötelező célokra és egységes előírásokra:
Villamos energia – a javaslat értelmében minden egyes tagállam köteles lesz adott számú – szabványos csatlakozódugaszt használó – feltöltőállomást kiépíteni, hogy az autótulajdonosok az EU területén bárhol fel tudják tölteni a kocsijukat.
Hidrogén – az üzemanyagtömlők és más alkatrészek tekintetében a Bizottság közös szabványok bevezetését szorgalmazza, melyek alapján hálózatba lehet kapcsolni a hidrogéntöltő állomásokkal rendelkező 14 uniós tagállamot.
Cseppfolyósított földgáz (LNG) – a javaslat értelmében a kiépítés alatt álló transzeurópai közlekedési hálózat útjain 400 kilométerenként LNG-töltőállomásokat kell létrehozni a teherautók számára, és LNG-töltőállomásokat kell telepíteni a hálózatba tartozó mind a 139 – tengeri és folyami – kikötőbe.
Sűrített földgáz – a Bizottság azt szeretné elérni, hogy 2020-ra a sűrített földgázzal üzemelő személyautók számára közös szabványok alapján olyan töltőállomás-hálózat épüljön ki Európa-szerte, melyben az egyes állomások közötti távolság nem több mint 150 km.
Az uniós országok a helyi törvények és az adószabályok módosítása révén ösztönzést adhatnak ahhoz, hogy a magánszektor beruházásokkal segítse a javaslatok megvalósítását. A szükséges változtatások elvégzéséhez az EU támogatást biztosít. A forrásokat már most is le lehet hívni.
 
A fent ismertetett javaslatok nem foglalkoznak azokkal az alternatív üzemanyagokkal, melyek használata már létező infrastruktúrára épül (bioüzemanyagok és szintetikus üzemanyagok), vagy amelyek esetében már kiépült az alap-infrastruktúra (cseppfolyósított PB-gáz).
 
Maus György lényegesnek tartja az ellátás biztonságának szavatolását is. Ugyanis az EU a közlekedési ágazat egészében felhasznált olaj összmennyiségének mintegy 84%-át importálja külföldről (ennek napi költsége hozzávetőleg 1 milliárd eurót tett ki 2011-ben). Az import legnagyobb része politikailag instabil régiókból származik, ami komolyan veszélyezteti az ellátás biztonságát.  Kézenfekvő tehát, hogy ha környezetkímélőbb üzemanyagokra állunk át, azzal Európa energiafüggőségét is csökkenthetjük.
 
A javaslatok összhangban vannak azzal az útitervvel, melyet a Bizottság az egységes európai közlekedési térség megvalósítása érdekében dolgozott ki. A dokumentum konkrét célokat határoz meg a tekintetben, hogyan érjük el 2050-re, hogy az uniós közlekedési hálózatokat egységbe kapcsoljuk, és a mobilitást javítsuk, mindezt úgy, hogy közben csökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátása.
RL