Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2009.03.29

Az Európai Parlament állásfoglalása az Izraellel közös légtér kialakításáról

Az Európai Parlament állásfoglalása az Izraellel közös légtér kialakításáról

Kép

 az Európai Parlament,
    tekintettel a Bizottságnak „Az Izraellel közös légtér kialakításáról” szóló közleményére (COM(2007)0691),
    tekintettel a Közösség légi közlekedéssel kapcsolatos külpolitikájára vonatkozó cselekvési programjának kidolgozásáról szóló, 2006. január 17-i állásfoglalására[1],
    tekintettel eljárási szabályzatának 45. cikkére,
    tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A6‑0090/2008),
A. mivel a szabályozás – különösen a védelemmel, biztonsággal, versennyel, állami támogatással, a környezettel és a munkavállalók foglalkoztatási jogaival kapcsolatos szabályozás – egymáshoz való közelítése az átfogó légi megállapodások sikeres megkötésének előfeltétele,
B.   mivel az átfogó légi közlekedési megállapodásról Izraellel zajló tárgyalások során a Bizottságnak a tagállamok és más érdekelt felek szakértelmére és információira kell támaszkodnia és be kell vonnia őket a folyamatba a tárgyalások előtt, alatt és után,
C. mivel Izrael a legfontosabb, erőteljes növekedési potenciállal rendelkező légi közlekedési piac a Közel-Keleten, és mivel hídként Európa és a Közel-Kelet között, valamint a távolabbi térségek felé stratégiai pozíciót tölt be,
1.        üdvözli az átfogó légiközlekedési megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdését Izraellel;
2.        hangsúlyozza a megállapodás jelentőségét a közös légtér kiterjesztésére vonatkozó feltételek megteremtése tekintetében;
3.        hangsúlyozza, hogy a megállapodás nem korlátozhatja a meglévő kétoldalú megállapodásokkal már elért piaci hozzáférés szintjét;
4.        hangsúlyozza, hogy a megállapodásnak kiegyensúlyozottnak kell lennie a piaci hozzáférés tekintetében, továbbá, hogy a piac megnyitásának fokozatosnak, kölcsönösnek és fenntarthatónak kell lennie;
5.        hangsúlyozza, hogy a piacok megnyitását mindenkor szabályozási konvergenciának kell kísérnie a védelem, biztonság, a környezetvédelmi, állami támogatási és versenyjogi szempontok, valamint a munkavállalók foglalkoztatási jogai tekintetében, továbbá hogy a liberalizáció mértékének összhangban kell állnia az e területeken elért egyenlő versenyfeltételek mértékével;
6.        elismeri, hogy a hosszú és középtávú légi útvonalak tekintetében a légiközlekedési ágazat kapcsolja össze a leggyorsabban az országokat, helyeket és embereket, és a jövőben továbbra is ez lesz a sebesség és a költség tekintetében a legvonzóbb közlekedési eszköz;
7.        elismeri a légiközlekedési ágazat munkateremtéshez való fontos – mind közvetlen, mind pedig közvetett – hozzájárulását, különösen azzal, hogy a világ olyan pontjait köti össze, ahol jelenleg nem állnak rendelkezésre más versenyképes közlekedési eszközök; mindazonáltal ösztönöz a módköziség és más közlekedési eszközök használatára és kialakítására;
8.        elismeri, hogy a légiközlekedési ágazat bizonyos negatív környezeti hatásokkal jár, különösen az általa okozott zaj és jelentős mértékű szennyező kibocsátások miatt; ennélfogva alapvető fontosságúnak tekinti, hogy a megállapodás lehetővé tegye az Európai Unión belüli intézkedést a környezetvédelmi kérdések tekintetében, a légi közlekedés által a vízre, a levegőminőségre és a zajszintekre gyakorolt hatás csökkentése érdekében;
9.        hangsúlyozza, hogy a megállapodásnak szigorú légi biztonsági és védelmi szabályokat kell előírnia;
10.    hangsúlyozza, hogy a tárgyalásokat szoros együttműködésben kell lefolytatni a tagállamokkal, mivel azok rendelkeznek az ilyen tárgyalások támogatásához szükséges szakértelemmel és tapasztalattal;
11.    felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a tárgyalások során a Parlamentet és valamennyi érintettet teljes körűen tájékoztassák és konzultáljanak velük;
12.    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint Izrael Állam kormányának és parlamentjének.
A tárgyalások
 
Az Izraellel közös légtér kialakításáról szóló közleményében az Európai Bizottság Izraellel való átfogó, nyílt légiközlekedési megállapodás megtárgyalását és megkötését javasolta, és felkérte a Tanácsot, hogy engedélyezze a Bizottság számára egy ilyen megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdését.
 
2008 áprilisában a Tanács engedélyezte a Bizottság számára, hogy az Európai Közösség és tagállamai nevében – saját hatásköreiken belül – átfogó légiközlekedési megállapodás létrehozása céljából tárgyalásokat kezdjen Izraellel.
 
Jó néhány előkészítő ülést követően a Bizottság és Izrael közötti első tárgyalási fordulóra 2008. december 9–10-én került sor Brüsszelben, ahol a felek megállapodtak a jövőbeli átfogó megállapodás széles körű elveiben, mint például a piac fokozatos megnyitásában és a szabályozási együttműködésben. Meghatározták továbbá azokat az egyedi témákat is, amelyek mélyrehatóbb megbeszéléseket igényelnek majd, mint például a közlekedési jogok, a résidők, a teljes bérlet, a biztonság, a verseny és a szabályozási konvergencia fokozatos végrehajtása. A tárgyalások következő fordulóját 2009 első negyedévére ütemezték.
 
A tárgyalások háttere
 
Izrael fontos partner az EU számára a Közel-Keleten, illetve az európai szomszédságpolitika összefüggésében. Az Unió és Izrael kapcsolatait az EU és Izrael közötti társulási megállapodás keretében létrejött euro-mediterrán partnerség és a barcelonai folyamat regionális vetülete szabályozza. A társulási megállapodás egyebek mellett célul tűzi ki az együttműködés megerősítését a közlekedés terén, és a felek számára előírja a szabályozási együttműködést, különösen a légi közlekedés biztonsága és védelme területén, valamint ösztönzi a technológiai és kutatási együttműködést a közlekedési ágazatban, beleértve a légi közlekedést is.
 
2004 decemberében mindkét fél megerősítette a közös EU–Izrael európai szomszédságpolitikai cselekvési tervet, ami támogatja Izraelnek az európai gazdasági és társadalmi szerkezetekbe történő további integrációját. A cselekvési terv 2005 áprilisában lépett hatályba. A cselekvési tervben felvázolt prioritások a következők: fokozott együttműködés a polgári légi közlekedés terén, beleértve a légiforgalmi szolgáltatást (az egységes európai égbolt kezdeményezésben való részvétel); az együttműködés erősítése védelmi és biztonsági kérdésekben; a légialkalmasság kölcsönös elismerésére vonatkozó megállapodás; egy átfogó légiközlekedési megállapodás lehetőségének felmérése.
 
Ezen túlmenően az Európai Bizottság horizontális tárgyalásokat kezdett Izraellel azzal a céllal, hogy feloldja az Európai Bíróság által a „nyitott égbolt” ügyekben felvetett olyan jogi problémákat, mint a közösségi kijelölés, a repülőbenzin megadóztatása és árszabása. A megtárgyalt megállapodást 2008. december 9-én írták alá, a Parlamenttel pedig hamarosan konzultálni fognak e horizontális megállapodás megkötéséről. A horizontális megállapodás aláírása alkalmával az izraeli fél megerősítette egy átfogó légiközlekedési megállapodásnak az EU-val való megtárgyalása iránti elkötelezettségét.
 
E tárgyalások célja egy közös légtérről szóló átfogó megállapodás megkötése Izraellel, a piac megnyitását egyidejűleg kombinálva a szabályozási együttműködéssel és/vagy konvergenciával az EU légiközlekedési jogi szabályozása tekintetében kulcsfontosságú területeken. E kiemelt területek között szerepel a légi közlekedés biztonsága és védelme, a környezetvédelem, valamint az egyenlő esélyeket, tisztességes és azonos versenyfeltételeket biztosító állami támogatás és versenyszabályok alkalmazása.
 
Izrael az EU egyik legnagyobb kereskedelmi partnere az Euromed térségben, amely az Európai Közösség kutatási és technológiai fejlesztési keretprogramjának társult tagjává vált. Az EU és Izrael ugyancsak parafálta Izraelnek a Galileoban való részvételére vonatkozó megállapodást. Izrael 21 tagállammal és jelentős számú egyéb nemzetközi partnerrel kötött kétoldalú légiszolgáltatási megállapodást. Izrael Európa számára egyben növekvő idegenforgalmi piacot is jelent, amely a légi szolgáltatások iránti kereslet növekedését fogja eredményezni.
 
A közösségi légi fuvarozók számára Izrael igen fontos piacot jelent. Az Izrael felé, illetve az Izraelből áramló légi közlekedés több mint fele (2007-ben 5,5 millió utas) uniós tagállammal zajlik.
Izrael régóta tagja a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnek (ICAO) és egyéb kiemelkedő fontosságú, többoldalú légiközlekedési megállapodásokat is aláírt. Izrael igen komolyan veszi az ICAO keretében vállalt kötelezettségeit, és aktívan részt vesz a légiközlekedési szabályozás egységességének és minőségének alakításában. Az izraeli légi közlekedés igen jó biztonsági teljesítményi adatokkal rendelkezik, és légiközlekedési védelme valószínűleg a legszigorúbb a világon. Izrael elkötelezett a környezetvédelem iránt, légiközlekedési alkalmazottai pedig magas társadalombiztosítási színvonalat élvezhetnek és komoly szakmai hozzáértésről tesznek tanúbizonyságot. A légitársaságok engedélyezése szigorú körülmények között folyik. Izrael magas követelményeket állít a légiközlekedési szolgáltatás és szabályozás elé, amely szilárd alapot biztosít az EU légi közlekedéssel kapcsolatos vívmányaival megvalósuló szabályozási konvergencia számára. Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) és Izrael munkamegállapodást kötött a légialkalmassági tanúsítványok vonatkozásában.
 
Az EU tagállamai és Izrael korábban korlátozó feltételeket szabó kétoldalú légiszolgáltatási megállapodásokat kötöttek, amelyek alacsony szintű piacnyitást és szigorú feltételeket tartalmaztak a szolgáltatók számára. Egy közösségi szintű légiközlekedési megállapodás egyenlő versenyfeltételeket teremtene valamennyi közösségi és izraeli légi fuvarozó számára, és lehetővé tenné, hogy valamennyi tagállamban az utasok élvezzék a légi fuvarozók hasonló feltételeiből, valamint a közöttük meglévő fokozott versenyből származó előnyöket, amelyek több, olcsóbb és jobb légi szolgáltatásokhoz vezethetnek az EU és Izrael között.
 
Az EU feladata, hogy gondoskodjon a mediterrán partnerországokkal folytatott gazdasági kapcsolatok során az európai előírásokkal összhangban álló közös követelményrendszer betartásáról. Ez csak olyan közösségi szinten tárgyalt átfogó megállapodással érhető el, amely előírja a szabályozási együttműködést, vagy legalább a légiközlekedési szabványok és eljárások kölcsönös elismerését.
 
A fentiek alapján az előadó úgy véli, hogy az Izraellel folytatott átfogó tárgyalás az EU és Izrael közötti légi közlekedési kapcsolatok fejlesztése, valamint a teljes Euromed térségben a közös légtér bővítésének irányába tett alapvető lépés. A megállapodás megkötése a gazdasági és társadalmi fejlődés lehetőségeinek növelését eredményezi majd a légi fuvarozók és az utasok számára egyaránt.
 
Az egyre növekvő forgalom környezetvédelmi következményeit ugyanakkor kezelni kell és egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítani. Létfontosságú a Bizottság, a tagállamok, a Parlament és az érdekeltek közötti folyamatos információáramlás biztosítása is.
 
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
Az elfogadás dátuma
17.2.2009
 
 
 
A zárószavazás eredménye
+:
–:
0:
34
1
3
A zárószavazáson jelen lévő tagok
Gabriele Albertini, Etelka Barsi-Pataky, Paolo Costa, Michael Cramer, Luis de Grandes Pascual, Arūnas Degutis, Petr Duchoň, Saïd El Khadraoui, Emanuel Jardim Fernandes, Francesco Ferrari, Georg Jarzembowski, Stanisław Jałowiecki, Timothy Kirkhope, Jaromír Kohlíček, Sepp Kusstatscher, Jörg Leichtfried, Bogusław Liberadzki, Eva Lichtenberger, Marian-Jean Marinescu, Erik Meijer, Reinhard Rack, Ulrike Rodust, Luca Romagnoli, Brian Simpson, Renate Sommer, Dirk Sterckx, Ulrich Stockmann, Michel Teychenné, Silvia-Adriana Ţicău
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)
Zsolt László Becsey, Johannes Blokland, Philip Bradbourn, Luigi Cocilovo, Jas Gawronski, Pedro Guerreiro, Lily Jacobs, Rosa Miguélez Ramos, Corien Wortmann-Kool
 
 
Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság
Előadó: Luca Romagnoli
 


[1] HL C 287. E, 2006.11.24., 84.o.

 

Lap tetejére