Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2009.05.11

A kutatás-fejlesztés intenzitása az Unióban

Kép A tudomány, technológia és versenyképesség területének 2008-as adatait bemutató jelentés először ad áttekintést az uniós kutatási-fejlesztési beruházások és az Európai Kutatási Térség (EKT) tekintetében 2000 és 2006 között elért eredményekről. A jelentés szerint az európai kutatói közösség folyamatosan bővül, az EU pedig egyre vonzóbbá válik a külföldi kutatók, illetve az Egyesült Államokból érkező kutatási-fejlesztési magánberuházások számára. A kutatás-fejlesztés intenzitása (azaz a kutatási-fejlesztési kiadások GDP-hez viszonyított aránya) azonban a 27 tagú EU-ban megrekedt 1,84%-on, ami nincs összhangban az EU célkitűzésével, azaz a globálisan versenyképes tudásalapú társadalom kialakításával. Sok tagállamban növelték a kutatásra fordított kiadásokat és hatékonyabbá tették a kutatási rendszerek működését, ennek ellenére az EU még mindig messze áll a kutatás-fejlesztésre fordított kiadások Lisszabonban meghatározott, GDP-arányosan 3%-ot kitevő célszámának elérésétől. Az EU teljesítményét gyengíti, hogy továbbra is alacsony az üzleti jellegű kutatási-fejlesztési beruházások szintje; a helyzetet az is rontja, hogy az Egyesült Államokhoz képest az uniós iparban kisebb a high-tech szektor szerepe. A jelentéssel egy időben megjelenő 2008-as innovációs eredménytábla részletesen beszámol az uniós innováció alakulásáról. Mindkét jelentésből látszik, hogy az EU-ban meg kell változtatni az ipar szerkezetét, fel kell pörgetni az innovációt, és elő kell segíteni a kutatás-fejlesztés fokozottabb és hatékonyabb alkalmazását.
A jelentésekre reagálva Janez Potočnik, az EU tudományért és kutatásért felelős biztosa, valamint a vállalkozási és iparpolitikáért felelős Günter Verheugen alelnök kijelentette:   „A kutatással és az innovációval kapcsolatos munka válság idején sem állhat meg, mivel ezek elengedhetetlenek ahhoz, hogy Európa megerősödve lábaljon ki a gazdasági válságból és kezelni tudja az éghajlatváltozás és a globalizáció kihívásait. Az EU kezében sok ütőkártya rejlik, közöttük a növekvő vonzerejű európai kutatási térség és a folyamatosan javuló innovációs teljesítmény is. Ugyanakkor még jócskán van mit tenni, például fokozni kellene a vállalatok viszonylag alacsony beruházási hajlandóságát. A Bizottságnak az EU kutatási hatékonyságát növelő, innovációra ösztönző és a high-tech piacok fejlesztésére irányuló kezdeményezései jó útra terelik az Európai Uniót.”
A tudomány, technológia és versenyképesség 2008-as állásáról szóló jelentés szerint
1. A kutatás a globalizált világban a versenyképesség alapvető eszköze.
Több olyan jelentős versenytárs lépett színre, főként Ázsiában, amely a tudományos és technológiai fejlődésre alapoz. A tudás eloszlása egyre inkább egyenlő mértékű, az EU részesedése már kevesebb mint 25%. A globális közegben az EKT-nak vonzóbbá, nyitottabbá és versenyképesebbé kell válnia.
2. Az uniós kutatás-fejlesztés intenzitása összességében stagnál, de a tagállamok szintjén eltérő a helyzet.
2000 és 2006 között az összes uniós tagállam növelte kutatási-fejlesztési kiadásait, ami világossá teszi a lisszaboni stratégia iránti elkötelezettségüket. Ugyanakkor ebben az időszakban a GDP is azonos ütemben nőtt, így a kutatás-fejlesztés intenzitása 2005 óta megrekedt 1,84%-on[1]. 2000 és 2006 között 17 tagállam fokozta kutatási-fejlesztési tevékenységét – főleg a feljövőben lévők –, 10 tagállam azonban, amelyek az uniós GDP 47%-át adják, csökkentette a kutatás-fejlesztés intenzitását.  Mindeközben Japán 3,04%-ról 3,39%-ra, Korea pedig 2,39%-ról 3,23%-ra növelte a kutatás-fejlesztés intenzitását, emellett Kína is egyre inkább felzárkózik, 0,90%-ról 1,42%-ra növelt aránnyal.
3. A magánszektor beruházási intenzitása még mindig túl alacsony.
Az EU és versenytársai közötti intenzitásbeli különbség fő oka az üzleti jellegű kutatás-fejlesztés finanszírozási nagyságrendjében keresendő, amely az Európai Unióban 2000 és 2005 között csökkent, az Egyesült Államokban, Japánban és Kínában viszont jelentősen nőtt. Ez arra vezethető vissza, hogy a kutatásigényes high-tech szektor szerepe az EU-ban kicsi. A tudásigényes gazdaság felépítéséhez szerkezeti változtatásokra van szükség annak érdekében, hogy az ágazatokon belül intenzívebb kutatási-fejlesztési tevékenységet folytassanak és az EU gazdaságában nőjön a high-tech szektorok aránya.  Ehhez olyan keretfeltételeket kell biztosítani, amelyek elősegítik a gyors növekedést felmutató high-tech szektor kis- és középvállalkozásainak fejlődését, az európai innovációbarát piacok fejlődését és az uniós szabadalmaztatás olcsóbbá tételét.
4. Élenjáró kutatás: bővülő kutatói közösség, de a versenytársakénál alacsonyabb tudáshasznosítási kapacitás.
A kutatók száma 2000 óta kétszer olyan gyorsan nőtt az EU-ban mint az Egyesült Államokban és Japánban, még akkor is, ha a kutatók aránya a munkaerő-állományban még mindig alacsonyabb. Noha a publikációk száma alapján az EU továbbra is a tudományos élet legfontosabb szereplője, a publikációk hatását tekintve azonban az Egyesült Államok előbbre jár.
5. Növekvő vonzerő a külföldi beruházók és a tudományos/technológiai szakma számára
Az ázsiai kontinens mint új kutatási-fejlesztési helyszín növekvő szerepe ellenére az EU egyre nagyobb arányban vonzza a kutatási-fejlesztési magánberuházásoka az Egyesült Államokból. 2005-ban az amerikai vállalatok kutatási-fejlesztési beruházásaik 62,5%-át hajtották végre Európában, és csak 3,3%-át Kínában. Európa a többi országból is egyre több tudományos/technológiai szakembert csábít.
ec.europa.eu/research

 

[1] A 2007-es előzetes adat: 1,83%.

Lap tetejére